A vacsora titkai

Szeles borongós idő volt Vajon földjén. Az erdő néma volt, csak a levelek zúgását lehetett hallani. Hirtelen egy kis nyuszi tört ki a bokrok közül,szorosan mögötte pedig egy macska lány futott elő.

Nice:-Álj le nyuszi nincs esélyed!!!

Pár pillanattal később a lány nagyot ugrott egyenesen a nyúl elé érkezve, majd karmai közé kapta.

Nice:-Ó de ari vagy, nem tudok végezni veled…

Jarami:-Mindig is ilyen vajszívű voltál, sosem tartoztál igazán a klánodba!

Nice:-Jarami!!!

Nice elmosolyodót majd megfordult. Egy fehér ruhás fiú ált előtte, hátából hatalmas szárnyak álltak ki. A fiú elmosolyodott majd a lányhoz sétált.

Nice:-Jarami… Te vagy az???

Jarami:-Nice már fel sem ismersz??

Nice:-Milyen rég volt már, mikor még minden nap találkoztunk.. De mégis mit keresel itt??

Jarami:-Volt egy kis dolgom, gondoltam megnézlek mielőtt visszatérlek…

Nice:-A menybe??

Jarami:-A felhők országába!!!

Nice:-Ó igen az… tök nyolc. Várj van egy jó ötletem gyere el ma hozzánk vacsira!

Jarami:-Nice gondolkozz  kérlek, már nem vagyunk gyerekek ránk is vonatkoznak a szabályok, például rám az  hogy küldetés után vissza kell térnem  jelentést adni.

Nice:-Ó Jarami! Folyton ezek a hülye szabályok…ne légy már ilyen jó kisfiú…

Jarami:-Nölj föl, és tartsd be a szabályokat… talán akkor érdemes lesz majd veled találkozni…

A lány beleturt barna rövid hajába majd elkuncogta magát.

Nice:-Semit sem változtál!!

Jarami:-Te beszélsz!!Már gyerekként is ilyen lázadó voltál.

-Sosem lehetett rajtad kiigazodni!

Nice teljes elpirult, testén hideg szél futott végig ,majd mélyen a fiú szemébe nézett.

Nice:- Hiányzol…

Jarami:-Miről beszélsz?

Nice:-Alig találkozunk sosem látogatsz meg!!

A fiú szemeit a földre szegezte, majd egy perc után a lányra nézet.

Jarami:- Mennem kell.

Nice:-Nem kiszek neked!!

Jarami:- Tudod mit Nice! Holnap 3-kor eljövök és…

Jarami hirtelen elhallgatott mintha nem találta volna azt a bizonyos szót.

Nice:- És?

Jarami:- És együttöltjük az egész napot…

Nice elmosolyodott majd a fiú nyakába borult.

Nice:- Nagyszerű elmehetünk piknikezni meg úszni mint régen!!

Jarami:- Jó jó nyugi elvégre ez csak a holnap.

A lány mosolya beragyogta az eget, melyet a lemenő nap narancssárga fénybe öltöztette. E káprázatos pillanatban még Jarami szíve is hevesebben kezdet verni.

Jarami:- Figyelj Nice…

Nice:- Hm?

Jarami:- Mennem kell… neked meg haza kéne menned…

A lány bólintott majd elengedte a fiút és hátra lépet pár lépést.

A fiú tengerkék szemeivel az égre nézet hol a narancssárga fényzuhatagot egy hófehér sugár törte meg.

Jarami:- Már várnak.. Viszlát Nice…

Jarami szárnyait nagyra nyitotta majd a fénybe repült mely utána rögtön eltűnt.

A lány még sokáig nézte az eget aminek fényét a csillagok nyújtották. Hirtelen hangos kiáltás zavarta meg a néma csöndet. Egy hosszú hajú  apró kis macska lány futott elő az erdőből.

Xel:-Nice…Nice!!

Nice:-Xel, húgocskám mit akarsz?

Xel:-Hogy idézem anyut, Niceia azonnal gyere haza azokkal a szőrös mancsaiddal különben, nagy bajban leszel.

A lány arcáról eltűnt a mosoly helyette az agodás jelent meg.

Xel:-Nice induljunk már hallod!!!

Nice még egyszer az égre nézett majd hazafelé vették az irányt. Az erdő közepébe érve a két lány elmosolyodott majd a fákra ugrottak, amíg a csúcsig nem értek. A hatalmas fákon szebbnél szebb kis házak álltak melyeket kötélhidak és lépcsök kötöttek össze. Egy átlag ember számára ez egy új civilizáció lenne, ám Nice számára csak egy újabb gondot jelentett. Minden egyes percben eszébe jutott hogy mekkora távolság van közte és Jarami közt.

A két lány gyorsan végig sietett a házak között egyenesen a kis falu végéig. Távol a többi háztól egy öreg fán, egy apró viskó ált melyen már látszottak az idő fogai. Nice és  húga benyitottak a házba és a konyhába siettek. A konyhába egy apró termetű hölgy főzött, kinek haja szinte a földet érte.

Nice:- Szerbusz anyu!

Nanya:-Nice…Mégis merre jártál?

A lány elpirult majd közelebb lépet édesanyához.

Nice:- Sajnálom… Tudod találkoztam Jarami-vel és eltelt az idő.

Nanya:- Ó Jarami… az- az angyali fiú.

Nice:- Szó szerint.

Nanya:- Ne szemtelenkedj! És különben is ez nem mentség.

Nice:- Tudom…

Nanya:- Egyépként ma vacsora vendéged van!

Nice:- Mi?? Ki!!?

Nanya:- A nevedben meghívtam Sajora úrfit.

Nice:- Hogy mi? Anyu tudod te hogy mit műveltél?!

Nanya:- Kérlek kicsim… Ugy örülnék ha megkedvelnéd, ő egy olyan jó fiu…Jól bánna veled!

Nice:- Hogy mered! Ez a terv hogy a felesége legyek és kihúzón minket az anyagi pácból!

Nanya:- Gondolj bele! Végre előkelő nemes hölgy lehetnél mint a nővéred.

Nice:- Elég ezt nem hallgatom  tovább!!Én nem ő vagyok mikor fogod már fel.

Nice szeméből egy könycsep gördült le, majd kirohant a konyhából egyenesen a nappaliba érkezve.A nappali egy nagy tágas helyiség volt melynek tartó gerendáit az öreg fa nyújtotta. A falakon különböző állatok trófeái voltak láthatóak. A szoba közepén három kanapé ált és közöttük egy kisasztal.

Az egyik kanapén egy fiatal macska fiú ült aki azonnal felállt amint megpillantotta a szobába érkező lányt.

Sajora:- Nice örülök hogy látlak.

Nice letörölte a könycsepeket az arcáról majd a fiú felé fordult.

Nice:- Sajora úrfi, elnézést hogy megvárattam…Üdvözlöm nálunk!

Sajora:- De rég is láttalak, Tudod a folytonos kiképzések a falu vezetése mind elveszi az időm. De te egyszerűen káprázatos vagy, hihetetlen szép nő vált belőled….Már ha nem baj hogy ezt mondtam.

Nice:-Köszönöm a bókokat Sajora úrfi…

Sajora:- Maradjunk a Sajoránál nem kell az úrfi..

A lány bólintott, és leült a fiúval szembe.

Nice:- Nos mi van veled mostanság?

Sajora :- Lenne egy nagyon fontos megbeszélni valóm veled és a szüleiddel, de főleg veled.

Nice:- Nos hallgatlak!

Hirtelen Xell lépet be a szobába kezében a vacsorával.

Xell:- Vacsora!!!

Mindenki az asztalhoz ült majd enni kezdtek. Nice néma volt a vacsora alatt, gondolatai messze jártak. Vacsora után a két fiatal az erkélyre sétált és némán a tájat nézték. A korom sötétben az aprócska házak csillagként világítottak, így fokozva az erdő szépségét.

Nice:- Nos mondani akartál valamit…

Sajora:- Igen, igen …Csak nem tudom hogy kezdjek neki…

- Tehát ahogy te is tudod nemsokára új vezetője lesz a falkának.

Nice:- Igen hallottam, és gratulálok!!

Sajor:- Kösz…Tudod ez nagyon fontos nekem, ha a falka főnöke leszek kell egy társ akire számíthatok akiben megbízhatok… Én rád gondoltam!

Nice:- Valami munkát szeretnél fölajánlani?!

Sajora:- Egy olyan életre szóló, azt akarom hogy légy a feleségem!!!

Nice:-Mi? De hát nem is ismerjük egymást!!!

Sajora:-Miről beszélsz…kölyök korod óta ismerjük egymást…

Nice:- Mi a kedvenc színem?

Sajora:- Drap!

Nice:-Jó akkor én nem ismerlek!

Sajora:- A sötétzöld ha ennyire érdekel.

Nice:- Lehidalok, Te komolyan nem érted! Az egyetlen amit tudok hogy kölyökként egy  elviselhetetlen pökhendi alak voltál.

Sajora:- Ne agodj  ha összekelünk lesz elég időnk megismerni egymást. És különben is neked lenne a legjobb dolgod, nem kéne dolgoznod, a szüleid anyagi helyzete is megoldódna .Csak néhány dolgot kéne betartanod…

Nice:- Mi??!!

Sajora:- Apróságok, például 2 gyerek minimum, 10 kilónál többet nem szedhetsz föl….ez neked semmiség!

Nice:- Na nem eszem ágába sincs hozzád menni…és ne is probálkoz!!

Sajora:- Tudod ez nem megy ilyen egyszerűen… ha én akarok valamit azt rendszerint meg is szerzem és ezalol te sem vagy kivétel!!Ha  nem mész bele szépen akkor a szüleid elé viszem az ügyet, és tipelhec ők hogy döntenek!

A lány szemeit az égre szegezte. Majd berohant a házba egyenesen a szobájába.

Egy aprocska kis szoba volt mely a ház legmagasabb pontján helyezkedett el. A szobában csak egy ablak volt, melyen a hold sugarai az egész szobát betöltötték.

Nice leült az ágyra majd zokogva lefeküdt.

Nice:- Nem ezt nem…nem vagyok hajlandó hozzá menni! Ez így olyan szar! Az egész élet az!